Mostmár teljesen biztos, hogy elvesztettem. És a legrosszabb az, hogy nem tehetek ellene semmit. Döntött, és az a döntés már nem fog változni. Én csak azt nem értem, hogy mit tettem ami miatt 2 nap alatt így megváltoztak az érzései. Tegnap nagyon bunkó voltam vele, hiszen pont tegnap volt 2 éve, hogy apukám itthagyott és azt hittem, hogy ő velem lesz, hogy átvészeljem ezt a borzasztó napot. Most mégjobban hiányzik, és mindent megadnék azért, hogy most mellettem feküdjön az ágyon, és megkérjen arra, hogy a karjaimban aludhasson el. Ez a dalszöveg részlet, most tökéletesen leírja mit érzek:

I feel you, in every stone
In every leaf of every tree
That you ever might have grown

I feel you, in every thing
In every river that might flow
In every seed you might have sown