Néha elgondolkozom, azon, hogy mennyi kósza lehetőséget pazaroltam már el amiatt, hogy egyszerűen nem merek lépni, és \ vagy tenni valamit a dolgok érdekében. Tegnap a barátnőmnél aludtam, és azt beszéltük meg, hogyha már egy kicsit "ellazítottam magam" felhívom Á.-t a franciával kapcsolatban, hogy egyeztessünk. Hát ez nem történt meg, hiszen mire észbekaptam már este 9 volt. "Namostugye" egy egyetemistát, nemigazán jó pénteken este 9kor zargatni, úgyhogy inkább hagytam is. A másik, hogy ha nagyon tanácstalan vagyok, mindig veszek magamnak egy topjoy-t és a kupakjában rejlő üzenet mindig segít. A következőt találtam benne: "Ne várj a jelekre! " Ezt döntsétek el ti, hogy mit gondoltok mögé. A másik pedig az, hogy fekszem barátnőm mellett, és a pizsim, egy boxerből, meg egy olyan kék férfipólóból áll, amiról nem tudom, hogy ki lehet a gazdája, nézegetem a képeket, majd egyszercsak feltűnik, hogy Á. a képein egy ugyanolyan pólót visel, mint ami az én pizsamám. Mire leesett, hogy az márpedig az övé. Ha tudtam volna....