Zéphir-t egy kicsit szivattam tegnap. Húztam az agyát, de nem gondoltam, hogy komolyan veszi. Jézusom. Én nála aludni? Csak azért hogy megfektessen? Hahaha. Vicces. Ma pedig felhívott, hogy, na akkor csütörtökön ráérek átmenni hozzá? Én meg mondtam, hogy még nem tudom, mert sokmindenen múlik. Majd kérdeztem, hogy miújság a munkájával. És mondta, hogy, idézem: "Én nem vagyok a barátod(pasid), hogy a mindennapi gondjaimról beszélgessek, meg ilyenek". Na erre felkaptam a vizet, és mondtam, hogy engem nem az érdekel, hogy vele mi van, hanem az, hogy a munkájával mi a helyzet. És nem az, hogy az Ő munkája, hanem maga a terület érdekel, ahol dolgozik. Erre kicsit csalódottan mondta, hogy ja jó, akkor majd mesél róla, ha együtt leszünk. Igen szószerint így mondta. Én meg gondoltam magamban, hogy na azt várhatod. Remélem még kiborít párszor. Mást úgyse csinál. Viszont ezzel a kis dologgal most rontotta el az utolsó lehetőségét. Nekem egy normális, érzékeny pasi kell, aki tényleg szeret, és nem csak kihasználni akar. Ha tudná, hogy ezzel most mennyire megbántott... Kés döfött a szívembe, ami jelenleg vérzik...