"Újraírlak, megfestelek.

Gyere el, mert várlak már.

Egy távcsővel is meglestelek,

Merre járhatsz forró nyár."

Bocsi skacok, de ezt most ilyen nyárváró post lesz, mert egyszerűen nem bírom, hogy március közepe van, kinézek az ablakon és mindent hó borít. Ma reggel olyan érzéssel keltem fel, hogy legszivesebben már júniusban lennék. Leginkább a közepén, mert akkor: 

1. már túl lennék az évvégi franciavizsgáimon
2. a házibulink is egyre közeledne
3. a szülinapom szintén
4. meleg lenne
5. és a barátaimmal lehetnék végre

De sajnos ez még nem jött el, úgyhogy további jó szórakozást a téli nagykabátok előpakolásához, mert én már elraktam őket! 

Szeretem, hogy mikor lenne egy kis időm pihenni, de annyi leckét kapok, hogy az egész péntekemet áttanulhatnám és nem lennék vele kész... Mindegy is. Mostanában sokszor rájövök, hogy néhány "barátnőm" mennyire nincs melletttem. Mikor felhívok valamit, hogy megkérdezzem miújság, csak úgy jófejségből és ő úgy válaszol, olyan stílusaban, hogy a pofám leszakad... Hát köszönöm, nem kérek belőle többet! Előtte mindig azt kellett hallgatnom, hogy nem csinál semmit, nincsen senkije... Most pedig én vagyok lekoptatva azzal, hogy : - Bocs, majd szólok ha ráérek... Hirtelen de fontos személy lettél kedves... Ebből nem kérek. Nem-nem. Köszönöm. Elég nekem csak 1 barátnő akiben igazán megbízhatok. Pontosan elég.

"És mégis néha tiszta gyümölcsbe harapnék,
De csak a fertőzött csüng a fán.
Néha forró ajkaid csókolnám,
Kár, hogy nem érhetek hozzá"

Részlet a "Tiszta Gyümölcs" c. számból.

Talán egyszer tényleg lesz valaki aki észre veszi, hogy én egy ilyen tiszta gyümölcs vagyok. Ha pedig nem, akkor ott van vígasztalásnak, hogy mondhatom: Igen, én életem végéig tiszta gyümölcs voltam! Azt gondolom a mai világot, nem a jó és tisztaszívű embereknek teremtették. Sajnos mostanába sokszor merengtem el azon, mennyivel egyszerűbb lenne, ha aljas lennék és mindenkin áttaposnék, de nem megy... Még... Talán majd az élet megtanít rá! 

Imádom Havasi Balázs munkásságát. Egyszerűen csodálatos. Magával ragadt, valami földöntúli és könnyed, mintha szárnyaid lennének és repülnél, miközben a zenéjét hallgatod. Linkelek videót is( Katt a bővebbenre)

Nos néha úgy érzem egyetlenegy dolog tud megnyugtatni igazán. Az,hogy vonatom utazom. Kicsit fura,de ez van. A vonaton mindenki nyugodt, senki nem rohan, te pedig csak nézel ki az ablakon és hallgatod a vonat egyenletes zakatolását.